2013. szeptember 28., szombat

szept 12.

Hazaut


12-en csütörtökön 13:30-kor indult vissza a gep Isztambuli atszallassal. Aznap korabban es kesöbb is utaztak masok, de ebben az idöpontban csak en es Reka utaztunk. Öt Nizipböl kocsival vittek a repterre. Ayhan a repterre tarto buszig vitt engem, Fahmi a tuneziai fiu elkisert. Delben indult a busz, mi mar 20 perccel elöbb ott voltunk, igy volt idö tanulmanyozni a török parkolasi szokasokat (az egymast eltorlaszolo kocsikat).
5 perc kesessel indult a busz. Az ut fel ora, lesz egy szük oram a becsekkolasra. De Ayhan megnyugtatott, hogy annyi idö itt eleg. 50 perccel indulas elött szalltam le a buszrol, de eleg volt az idö. Bar nemzetközi repülöter, de baratsagos meretü. Diyarbakırben a buszpalyaudvar nagyobb nala.
A csomagjaimat 21 kilonak mertek, en otthon 20 kilot szamoltam, Pesten indulaskor 17-et mertek. Ki erti ezt? Volt nemi plusz a csomagomban, de sok mindent Antepben hagytam, több nem lehetne.
Mikor megerkeztem a varoba, Reka mar aggodott hol lehetek, de meg varni kellett egy kicsit a beszallasra. A biztonsagi ellenörzes nem volt tul komoly. Be tudtam vinni kajat es vizet a kezipoggyaszomban. Gyorsan megebedeltem.
Majd beszalltunk. A gep kb. 5 perces kesessel indult. Belföldi jarat leven egy kis szendvicset kaptunk meg valami joghurtos salatat.
Isztambulban ket orank volt az atszallasra, at kellett menni egy masik epületbe, es a lassu utlevelellenörzesen is at kellett esnünk, de eleg volt az idö.
Utközben összefutottunk Tamassal, aki epp akkor utazott Antepbe 9 honapra. Ket het mulva vele leszek a gyerekprojektben.
Talalkoztunk egy növel, akinek a lanya Isztambul melle ment ferjhez, epp hazafele tartott. A fia meg Nemetorszagban lakik.
Nem vettünk kajat, amikor meg csak 3 lira volt, hisz lesz meg lehetöseg ra. Volt is, de az utolso eselykent mar 10 liraba kerültek a szendvicsek. Maradt a varakozas a vacsorara a nemzetközi jaraton.

Ket magyar ült mellettem, valami konferenciarol jöttek hazafele. Eleg sok magyar volt meg a gepen.
Az elöetel füstölt lazac (nyersen) volt francia yoghurtos zöldbabsalataval. A föetel csirke rizzsel, a desszert vaniliakrem volt, es az elmeradhatatlan kemeny keksz vajjal es sajttal.

Ehes voltam. Mindent megettem. A szomszed vaniliakremjet is. A kekszeit meg kesöbb a vonaton ettem meg.
Pestre erkezve megint utlevelellenörzes (magyaroknak minek?). Reka anyja es keresztanyja vartak rank. Engem elvittek a kökiig. Azt meg nehany eve atepitettek, igy kerdezgetni kellett mi merre van. Böven elertem az utolso vonatot.
Hazafele megettem a repülös kekszet, meg a bolti török kekszböl egy kicsit, de közben elment az etvagyam, emelyegtem.
Szolnokon atszallas, elötte varakozas a hüvös szelben. Este fel tizenkettökor ertem haza, meg tudtam fogni egy taxit. Hetköznap este az egyetlen es utolso taxit, mar epp haza akart menni, mikor hivtam.
Mindenestöl 12 orat utaztam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése