Nekem jött egy kocsi

De nem gyözött!

Ma is nekiindultam a varosnak bicajjal. Remelve, hogy a szelep kitart, es nem ereszt le az elsö kerek. Kitartott, de azert egy pumpaval felszerelkezve indultam.
Eleinte a tegnapi utvonalon haladtam, majd balra fordultam jobb helyett. A varos szelet elerve egy lepukkant helyre ertem, es inkabb visszafordultam.

Illetve mas iranyba, a dombon levö hazak fele vettem az iranyt.

Feltoltam a biciklit a hegyre, ahonnan gyönyörü latvany a varos. (A foto sajnos nem adja vissza.)

Föntebb gyerekek jatszottak, erkezesem kizökkentette öket. Erdeklödve figyeltek engem, majd kövel dobaltak. Szerencsere eleg messze voltam tölük, hogy ne talaljanak el. Talan csak figyelemre vagytak, vagy igy üdvözlik a messziröl jöttet, vagy csak mihaszna utcakölykök.
Fel akartam jutni a dzsamihoz, de sokat kellett tolni a biciklit, igy valamivel föntebb megalltam.

Odajöttek a gyerekek. Csinaltam roluk fotot, tisztaztuk, hogy Magyarorszagrol jöttem repülve (nem biciklivel), es a lelkükre kötöttem, hogy ne dobaljanak kövel. Remelem erkölcsi intelmeim megertö fülekre tallatak.

Ezek a szarhaziak dobaltak kövel.

Mikor mar terhes volt a tarsasaguk, es faztam is, meg biciklizni is szerettek volna, elköszöntem.
Legurultam a hegyröl, es örömmel töltött el, hogy egy ismerös keresztezödeshez ertem. Irany vissza a belvaros. Egy masik keresztezödesnel megint csak örültem, hogy ismerös terepen vagyok. Összeallt a fejemben a varos egy reszenek kepe.
Egy benzinkutrol kihajto auto nekijött a hatso kerekemnek. A barom pont akkor indult, amikor elötte voltam. De nem vett le a labamrol. Mindketten allva maradtunk, mondjuk neki könnyebb. Ereztem, hogy el kene engedni, mert a szembesavban mar csökkent a forgalom. Epp üres lesz, mire a kocsihoz erek, es egy biciklis nem nagy ellenfel a török autosok szemeben.

Bicikliztem a hobbi földre

Erdemes biciklire pattanni Antepben, mert eleg nagy a varos, hogy akarmelyik iranyba is induljak, valami erdekeset mindig talaljak.
Most a terkep tanulmanyozasa utan ugy döntöttem, a vartol jobbra levö nagy parkrendszerhez akarok eljutni. Ezt vegül nem talaltam meg, (vagy talan megis, de nem mentem oda), de talaltam mast. Peldaul a ’kulturalis utat’ a bazar jobb szelen. (A bazar irdatlan nagy, sok-sok utcabol allo labirintus, nevezhetnenk piackerületnek is.)

Nem ereztem, hogy nagyon bamulnanak, de ugy gondolom azon a reszen meg ritkabb a turista, ami a belvarosban sem megszokott latvany.
Ezutan mentem, amerre jonak lattam, es tallatam egy regi, nem müködö vidamparkot.

Tovabb haladva hobbi kerteket talaltam. Nem tudom pontosan hogy müködik, de gondolom ki lehet berelni a kerteket, es mindenki azt ültet, amit akar.

Mi is csinaltuk a 80-as, 90-es evekben, de otthon nagyobb a földterület. Itt viszont sokkal szervezettebb. Zart, es biztonsagi ör is van, meg egyenkunyho mindenkinek.

Az egyik dombrol atnezve a masik dombon levö varoszreszre lenyügözö a latvany, meg a szemettelep is tetszik.

Hazai turizmus

Mostansag a ’belföldi’ turizmust erösitem. Hetvegente nem stoppolok sehova, mert közeleg a tel. Hüvös van, es este mar sötet. Mindenkeppen szallast kell talalni ejjelre.
Jarmüvel rendelkezö ember leven hetvegenkent a varosban biciklizek, marha a gep müszaki allapota ezt lehetöve teszi. A bal oldali pedalt normal menetiranyu csavarral rögzitettek, amivel az a baj, hogy a pedal forgasa miatt egy-ket nap alatt ktekeredik a csavar. Nemreg vettem eszre, hogy felig el is tünt a menet rola. De most epoxyval beragasztottam. Remelem szaradas utan benne is fog maradni.

Mult hetvegen Karataşba mentünk, ami egy ki tudja mi? Talan egy kerület, vagy egy Anteppel teljesen összenött elövaros. (a gepeleskor mar tudom, hogy egy kerület, a szerk.) A lenyeg, hogy van ott egy park, ami fölött zart libegö (vagy miaszösz) közlekedik.

Megcsodaltuk az alatunk levö latvanyossagokat (parkok, miniatürök, miegymas).

A legiseta utan megebedeltünk. Nagynehezen sikerült rendelnie mindenkinek. Csirkes kebapot ettünk, közben meg rendeltünk ezt-azt, csakhogy összezavarjuk a pincert. Az ingyenes csapvizböl nem ittunk. Utana visszamentünk a parkba, hogy embermagassagbol is lassuk a dolgokat.

Több különallo reszböl all a park, es van ott egy ’hegyi szanko’ is. Magyarul talan bob, de jegpalya helyett sinen fut, mint a hullamvasut, es nem kell megtolni, felvontatjak. Jo moka, de ha ketszer, haromszor hosszabb lenne a palya, meg jobb lenne.

Erdemes megvarni, hogy az elöttünk indulo jo messze legyen, különben fekezhetünk a gyavak miatt. Ketszer is mentünk.

Ezutan visszamentünk a belvarosba villamossal a vidamparkhoz. Jegyet nem tudtunk venni, mert valami kartya kell hozza, de valaki kisegitett. Eggyel korabban kellett volna leszallni, ahogy ereztem. Utbaigazitast kertünk, de nem tudtak hol a hely, pedig szerintem eleg ismert. Hiaba rajzoltam egy dinoszauruszt, ami a bejaratban fogadja a vendegeket. De ösztönöm nem csalt meg, megtalaltuk a parkot.
Fel 5 volt, 7-ig van idönk. Majdnem mindent kiprobaltunk, kiveve a gyerekeknek valo benasagot. Volt ahova ketszer is visszamentünk (hullamvasut, katapult, bananbigyo). De a forgos-pörgös hülyeseg utan mar nem volt tul jo a gyomromnak a ’forgos bananpalya’, ami egyebkent tök jo.
Ott is volt bob, de mar zarva volt. Remelem csak a sötet miatt, azt meg mindenkeppen ki kell probalni.
A szellemvasut nem volt felelmetes. Azon gondolkoztam, hogy ki kene szallni, es gyalog menni. Na az felelmetes lett volna!

Hajrövidites

Ma fodraszhoz mentem. A biztonsag kedveert iratni akartam egy papirt az egyik törökkel, hogy milyenre akarom a hajamat. Elkezdte irni, de inkabb elkisert. Nem volt ra szükseg, mert a fodrasz emlekezett ram, (pedig ket es fel, harom honapja voltam nala).
Beültem a szekbe, es kerdeztem, hanyas a gep. Mondta a seged, hogy 3-as (hogy 3-as meret, vagy 3 mm, azt nem tudom). Mondtam, hogy 9 milimeterrel akarom, de azt mondta, hogy az nincs. Mondta a fodrasz, hogy ne aggodjak, tudja mit akarok. Oke rabiztam magam. Elkezdte, es tenyleg emlekezett.
Most is meglepödtem, mennyire gyorsan dolgozik.
Idöközben erkezett egy csalad, a ferfinek varnia kellett.
A vegen megkaptam a (tea helyett) nescafemat. Mig ittam, keszitettek velem egy közös kepet.

Mit tettem?

Elinditottam egy folyamatot. Egy ’betelepedesi’ lavinat.
Mint nemreg kiderült Tiago (a portugal fiu) volt az elsö a GEGED sokeves törteneteben, aki a rövid projektje utan visszajött egy hosszu tavura is (iden tavasszal). En vagyok a masodik (töle függetlenül).
Es peldamon felbuzdulva mar tömegevel adjak be igenyeiket a tovabbi maradasra.
Elöször Szabi es Adri, most Wafa (a francia lany) es Niki akarjak ugyanezt.
Ha ez igy folytatodik, a Messzelatonak ugy kell meghirdetnie a projekteket, hogy 2+6 honap.