Mid-term meeting – Trabzon

(Felidös talalkozo)

A feleves vagy annal hosszabb önkenteseknek van egy felidös ’kepzesük’ is, ahol beszamolhatunk az addigi tapasztalatainkrol, megbeszelhetjük a problemainkat, tanacsokat kapunk, hogyan tudunk majd visszailleszkedni hazateres utan.
En egyedül utaztam a szervezetemtöl, mert a többiek vagy nagyon ujak, vagy mar hazafele tartanak. Ez most egy kis csapat volt, 12-en voltunk, akikböl 9-et mar ismerek  az erkezes utani treningröl. Az Rize alatt volt İkizdereben, ez most nem messze töle Trabzonban a Fekete-tenger partjan.
Ez egy gyönyörü videk, a tenger utan szinte rögtön hegyek vannak, es minden zöld, mert itt van fü, bokor, fa. Nem ugy, mint Antepben, ahol csak a varosi parkban latni fat, azon kivül minden kopar.
Repülövel mentem ankarai atszallassal, nincs közvetlen jarat a ket varos közt. Mentem volna busszal is a 20 oras menetidö ellenere, mert ugy többet latok a tajbol. De igy legalabb mar a 10. fel- es leszallasomon vagyok tul! Ami egesz hihetetlenül hangzik, hisz Törökorszagba jövet repültem elöször, 3 honappal ezelött.
A repter mellett a Yalı Park Otelben voltunk elszallasolva, kilatassal a repterre es a tengerre (persze nem mindenkinek, nekem pl ki kellett hajolni az ablakon, hogy lassam).

Negy csillagos szalloda, egyedül a hangszigetelesre nem adnak.
A trening szokas szerint nem volt tul izgalmas. Sokkal jobban elveztem a kirandulast a masodik napon a Sumela monostorhoz. Kb. 40 kilometerre delre Trabzontol.
A monostor a hegyoldalba van beepitve.

Egy gyaloguton is fel lehet maszni oda fel ora alatt. Kettö kivetelevel azt valasztottuk. Faraszto, de nagyon megeri.

Mikor felertünk, es beleptünk a kis bejaraton, elkepesztö latvany fogadott. Egy önallo kis vilag, mesebeli hazakkal.

Hihetetlen hely, sajnos nem minden török gondolja igy. Sok bevesett nevet talaltunk a freskokon.

Maradtam volna meg, de vacsorara visszamentünk a varosba. Egy volt erödben ettünk, nagyon hanglatos hely.

Elötte volt egy orank a varosközpontban szetnezni. Teljesen mas hanglatu varos, mint Antep. Sokkal europaibb. Az emberek is masok, nagyon valtozatosak. Vilagos bör, elterö fejforma, sok szöke. Nagyon sokfele ember keveredett itt össze. A varos esti hangulata minket a karacsonyra emlekeztetett.
Penteken 1-kor ebeddel zarult a program. Arturral mi indultunk a legkesöbb, 9-kor ment a gepünk Ankaraba. Volt par orank varost nezni. Ö az elözö trening elött mar bejarta a varost, tudta hova kell menni.
Voltunk az ovarosban, a piacon es kimentünk a tengerhez. Onnan gyönyörü latvany a domboldalba epitett varos.
Oriasi a különbseg eszak es del között. Ott fent europai jellegü az epiteszet, itt lent arabos, közel-keleties. Hihetetlen orszag ez, barhova megy az ember, böven van mit felfedezni. Valami különleges latnivalo mindenhol akad.

Odafele a repülön valaki ült a helyemen. Gyorsan tisztaztuk, hogy neki a masik oldalon van a helye. Visszafele szinten ült valaki a helyemen. Neki ket sorral elörebb volt a helye. Mar kesesben volt a gep, mozdulni sem lehetett a folyoson a leülni igyekvöktöl. Ugy döntöttem, üljön csak a helyemen, en megyek az ö helyere. De ott is ült valaki ugyanazzal a szammal! Na most mi a megoldas? Szolni a stewardesnek. Valamiert nem a rossz helyen ülöt ültette at, hanem nekem kellett varnom, hogy helyet kapjak. Talan a tömeg miatt egyszerübb volt engem mozgatni. Nekem is sok idömbe telt, amig elöre verekedtem magam a szembe forgalomban. A filmekben olyan tagasnak tünik a repülö, pedig szük mint egy busz, vagy meg rosszabb. A pilotafülke is kicsi.
Vegül kaptam egy helyet a masodik sorban egy nagydarab ferfi mellet. Ott szorongtam vegig. Kerdeztem, hogy ülhetek-e eggyel elörebb, ahol a 3-bol ket hely szabad volt, de nemleges valaszt kaptam. Nem ertettem pontosan, lehet hogy a pasas fizetett mind a 3 helyert. Atszallas utan hamarabb beszalltam az elsök közt, biztos ami biztos.