Jan 10

Zeugma 3

Ket uj olasz önkentessel bövült a gyerekprojektes csapat (azota a fiu mar haza is ment 6 vagy 9 honap helyett 3 het utan, mert talalt egy gyakornoki lehetöseget.)
Az erkezesük utani elsö hetvegen elvittem öket Zeugmaba, most mar kifejezetten a dombokon keresztül. Hülye, aki az uton gyalogol, mikor nyaktörö helyeken is oda lehet jutni.

A duzzasztogatig sikerült kocsival eljutnunk, onnan fel a dombra, es irany Zeugma. A hajokikötönel most masok dolgoztak, nem tetszett nekik, hogy ott maszkalunk. Legközelebb talan ki kene kerülni azt a helyet.
Mikor vegre elertük az öblöt, ahonnan mar a folyoparton lehet menni, eszre kellett vennünk, hogy magasabb a vizallas, mint egy hete. Az a 15-20 cm pont ellepte azt a kis partszakaszt, ahol a multkor mentünk. De sebaj, minimalis kerülövel atszeltük a dombokat.

A viz meg szebb volt, mint a multkor, gyönyörü kek es tiszta.

Megneztük a muzeumot, meg a part menti  romokat, majd a bejarattol balra levö romokhoz mentünk. Egy uj garnitura jandarma teljesitett szolgalatot (katonaknak kinezö rendörök vagy katonak, gepfegyverrel a vallon. Ez itt normalis. Minden rendörseget gepfegyveres örök vedenek. Kicsit keletebbre a pancelozott jarmüvek az utcakep megszokott reszei.) Megkerdeztem az egyiküket, hogy megnezhetjük-e a romokat ott is. Ö megengedte, nem ugy, mint a masik egy hete.
Talan maganterület, mert pisztaciafak vannak ott. De a lenyeg, hogy megint lathattam, es fotokat is tudtam csinalni.

Visszafele mar az uton jöttünk, ott is akad latnivalo egy ponton.

Arra meg ra kene jönni, hogyan lehet lejutni a folyohoz.